TANULMÁNYOK

Az alábbiakban a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársai által készített tanulmányok közül mutatunk be néhányat. Ezek a Nemzetstratégiai Kutatóintézet gondozásában készültek, társadalmi-gazdasági statisztikai rendszerekből és saját felmérésekből származó adatok kimutatásain alapulnak.

TOVÁBB A TANULMÁNYOKRA
LEGÚJABB
Az etnocentrikus bevándorlás elemzése Magyarország példáján keresztül - A szomszédos országokból Magyarországra irányuló áttelepülés demográfiai hatásai (angol nyelvű)

E tanulmány azt a kérdést járja körül, hogy milyen demográfiai- és humánerőforrást képvisel az áttelepült külhoni népesség. Az itt bemutatott kutatások átfogó képet kívánnak adni a ’80-as évek végétől kibontakozó és napjainkig tartó áttelepülési hullámról, annak Magyarország társadalmára és gazdaságára gyakorolt hatásairól. A kutatási eredmények kiterjednek a szomszédos országokból és elődállamaikból Magyarországra áttelepült népesség meghatározására, a főbb demográfiai és társadalmi jellemzők, gazdasági szerepkörök azonosítására. Továbbá jelen tanulmány népesség-előreszámításokon keresztül kitekint az áttelepülők jövőbeli lehetséges demográfiai hatásaira is, különböző forgatókönyvek mentén vizsgálva az áttelepülési folyamat gyengülésének és fennmaradásának következményeit.

Hogy élnek a magyarok? A Kárpát-medencei magyarság életminőségének átfogó vizsgálata

A tanulmány a Kárpát-medencei magyarság társadalmi és gazdasági pozícióinak meghatározásával foglalkozó első átfogó, minden nagyobb nemzetrészre kiterjedő, egységes módszertannal végrehajtott rendszerszerű kutatás eredményeit ismerteti. A kutatás alapjául egy olyan nagymintás felmérés szolgált, amely Magyarországra, Erdélyre, a Felvidékre, Kárpátaljára és a Vajdaságra terjedt ki, és a társadalmi és gazdasági helyzetet leíró paramétereket az életminőség, a jólét felől közelítve határozta meg. A kutatás feltárta a magyarság munkaerőpiaci, anyagi, képzettségi, egészségügyi helyzetét, kiterjedt a nyelvhasználatra, a társadalmi bizalomra, a társas kapcsolatokra és a vallásosságra. Az eredmények alapján Magyarország társadalmának csak általánosságban kedvezőbb a helyzete, számos paraméterben megelőzik egyes külhoni nemzetrészek. A kisebbségi magyar közösségek pozíciója változatosan alakul a többségi társadalmakéhoz képest, jelentősek az eltérések az egyes vizsgált paraméterek között.

A Kárpát-medencei magyarság népesség-előreszámítása, 2011-2051

Jelen tanulmány helyzetfeltárást nyújt a Kárpát-medencei magyarság szinte egészének demográfiai viszonyairól, ehhez kapcsolódóan bemutatja a térségben élő magyarság lélekszámának előreszámítását, továbbá vizsgálja a korösszetétel változásának főbb jellemzőit. A kutatás kiterjed Magyarország népességére, valamint a környező országok közül a legnagyobb lélekszámú magyar közösségeknek otthont adó országok és magyarlakta térségeik magyarságára, azaz a következő külhoni magyar nemzetrészekre: Felvidék (Szlovákia), Kárpátalja (Ukrajna), Erdély (Románia) és Vajdaság (Szerbia). A népesség-előreszámítás során kohorsz-komponens módszerrel négy forgatókönyv mentén történtek számítások (alapváltozat, pesszimista, optimista, kiegyenlített migrációs) az egyes magyar közösségek 2051-es népességszámára és az említett szomszédos országokon belül várható etnikai arányára vonatkozóan.

Etnikai törésvonalak a munkaerőpiacon – a koetnikus alkalmazás jellemzői Erdélyben

Ebben a tanulmányban a gazdasági etnocentrizmus egyik megnyilvánulási formájával, a koetnikus alkalmazás jelenségével és előfordulásának gazdaságszociológiai magyarázataival foglalkozunk. A jelenség értelmezéséhez gazdaságszociológiai, munkagazdaságtani és intézményi gazdasági szempontokat hívunk segítségül. Feltételezéseink empirikus teszteléséhez a Nemzetstratégiai Kutatóintézet által egy 2018-ban végzett kérdőíves kutatás eredményeit használjuk fel. Magyarázataink árnyalásához pedig azokra a vezetői interjúkra hivatkozunk, amelyek szintén az NSKI irányításával zajló "A helyi döntéshozók és véleményformálók szerepe az etnikai párhuzamosságok szerveződésében a határon túli magyar régiókban" című alprojekt keretében készültek Marosvásárhelyen, 2019 folyamán. A vizsgálat alanyai mindkét esetben erdélyi magyarok voltak, megállapításaink tehát elsősorban a magyar kisebbség–román többség alapállásra vonatkoznak.

A Kárpát-medence országaiból Magyarországra áttelepült népesség területi mintázata

A tanulmány a külföldi magyarság Magyarországra való áttelepülésével foglalkozik, ami Európa etnikai hátterű nemzetközi vándorlási folyamatainak egyik emblematikus jelensége, volumenében szinte egyedülálló. A szerzők az 1985 óta a szomszédos országokból Magyarországra áttelepült külföldi magyarok területi elhelyezkedését vizsgálták. A tanulmány arra keresi a választ, hogy hol, mennyire fejlett és városiasodott, vagy milyen szomszédsági kapcsolatokkal rendelkező térségekben jelentek meg az áttelepülők, és volt-e mindebben jelentős átrendeződés 1985 és 2011 között. Az eredmények alapján a külföldi áttelepülők döntően a gazdasági növekedés színtereit, Budapestet és a nagyvárosokat részesítették előnyben. Az egyes országokból származók területi mintázata ugyanakkor jelentősen eltér egymástól.

A Kárpát-medencei külhoni magyarlakta térségek egyes társadalmi-gazdasági pozíciói

A külhoni magyarság demográfiai helyzete meglehetősen közismert és tudományos feltártsága is viszonylag kedvező. Kevesebb ismerettel rendelkezünk azonban a külhoni magyarság társadalmi és gazdasági állapotáról. Ennek egyik fő oka, hogy a szomszédos országok közigazgatási határai nem követik az adott területegységek nemzetiségi összetételét, a többségében magyarok által lakott térségeket – néhány kivételtől eltekintve – szinte csak települési szinten, települési tömbök formájában lehet kijelölni. Jelen tanulmány két kutatási projekt („Makroregionális kutatások a Kárpát-medencében a közösségfejlesztés és a társadalmi felelősségvállalás megerősítése érdekében” (EFOP-1.12.1-17-2017-00003), illetve „Az oktatási struktúrák Kárpát-medencei makroregionális együttműködését támogató kutatások” (EFOP 3.10.1-17-2017-00002) eredményeit felhasználva e településterületi tömbök lehatárolásáról, tipizálásáról, valamint az anyaországhoz és a bennfoglaló országukhoz viszonyított társadalmi-gazdasági pozícióik feltárásáról mutat be pár érdekesebb példát, előzetes eredményt.

A Kárpát-medencei külhoni magyarság főbb helyi önkormányzati és településszerkezeti jellemzői

Jelen tanulmány a külhoni magyarok által többségében lakott településterületet vizsgálja, feltárja e terület településeinek népességszámát, a helyi önkormányzatiság viszonyait, a településszerkezetet, a város-vidék megoszlást, összehasonlítva az egyes nemzetrészeket. Újszerű megközelítésben, adatbázis építésére törekedve, a teljes Kárpát-medencére kiterjedően veszi számba e tényezőket. E települési szintű adatok teljes körű Kárpát-medencei vizsgálata összetett műveleteket igényelt nyolc ország statisztikai hivatalából beszerezhető legfrissebb adatokra támaszkodva. Az adatok összesítése alapján kimutatható, hogy a többségében magyar Kárpát-medencei településterület az anyaországgal összevetésben nagyon erősen vidékies karakterű.

A külhoni magyar falvak alapvető területi mintázata és népességadatai

A külhoni magyar települések fontos csoportját alkotják a magyar falvaknak. Mindenekelőtt jelentős e települések száma, de sajátos típusaik is lehetnek, valamint feltétezhető, hogy egyre jobban integrálódnak egy egységes magyar településhálózatba vagy határon átlépő városi vonzáskörzetekbe. Szinte kimeríthetetlen kutatási terepet nyújthat, ha Magyarország településhálózatát kiterjesztve együttesen vizsgáljuk a Kárpát-medence magyar falvait és más településeit. Eddig azonban kevés átfogó elemzés született ilyen ambíciókkal, a települési kutatások inkább csak egyes nemzetrészekre, vagy egyes határ-menti helyzetekre irányulnak. Jelen írás fel szeretné hívni a figyelmet e nagyobb léptékű kutatások szükségességére, és ennek alátámasztására közöl néhány alapvető mennyiségi paramétert a külhoni magyar falvakról és vidékies térségekről.

Külhoni magyar városok a Kárpát-medencében napjainkban

Amikor magyar városokról beszélünk, gyakran elfeledkezünk arról, hogy bizony ezek szép számban megtalálhatók Magyarország határain kívül is. Ha pedig kifejezetten a külhoni magyar városok kerülnek szóba, akkor gyakran nincsenek naprakész ismereteink arról, hogy a történelmi Magyarország mely városai is azok, ahol még napjainkban is meghatározó a magyarság jelenléte. Cikkünkben ezért arra vállalkozunk, hogy röviden bemutassuk, hol és mekkora közösségeket is alkotnak manapság a Kárpát-medencében a külhoni magyar városlakók. Továbbá célunk annak érzékeltetése, hogy a külhoni magyar városok nagyságuk alapján hogyan is viszonyulnak az anyaországi városokhoz.

Nem magyar nemzetiségű Kárpát-medencei áttelepülők Magyarországon

A tanulmány Magyarország európai szinten igazi különlegességnek számító nemzetközi vándorlási folyamataival foglalkozik: a szomszédos Kárpát-medencei országokból Magyarországra való áttelepüléssel. Ez a folyamat döntően a külhoni magyarság részvételével zajlik, azonban ennek nem magyar nemzetiségű résztvevői is vannak. A tanulmány ez utóbbi csoport vizsgálatára irányul. A nem magyar áttelepülők száma még emelkedett is az utóbbi időszakban, feltételezhetően elsősorban a határon átnyúló agglomerációs áttelepülésnek köszönhetően. E folyamat eredményeképpen a magyarországi őshonos nemzeti kisebbségi közösségek létszáma is jelentősen megnövekedett. Mindez azonban vélhetően nem jelent valódi utánpótlást az őshonos közösségeknek, az áttelepülők alapvetően nem az őshonos településterületeken telepedtek le.